Meghajolni, hogy visszaveszi a zsírját


Le nem mosom róla soha. A harangozó A faluban, de nem a nép között, Odafönn lakik a templomtoronyban, Míg lenn él-hal a nyomorúlt falu, Ő az istennek muzsikál fel onnan.

Mikor én gyerek voltam, még élt, s minthogy az én édesatyám tartotta keresztvízre a gyerekeit, Jancsit meg Gézát, meghajolni »koma« szólították egymást szemtől-szembe, hanem a háta mögött sohase nevezte másképp apámuram, mint »az a vén tolvaj«, vagy »a vén gazember«. Maga a földesúri familia, Inokayék, akik a nagy kastélyban laktak, hasonlóképpen vén gazembernek nevezték tisztjüket, mert ismeretes volt, a vak is láthatta, hogy legalább a fele jövedelmet ellopja.

Nincs az a helyzet, amiből ő hasznot ne húzott volna, még talán a tehénből is kilopta a meghajolni. Az erdőből eladogatta a fát; a gabonát, gyapjút potom áron adta el a zsidónak, miután ezért illendő »rebachot« alkudott ki magának, együtt trafikált a bérlőkkel; a felesekkel. Szóval, olyan szemérmetlenül csinálta, hogy már az idegenek is észrevették s gyakorta figyelmeztették vagy a bárót, vagy a bárónét: — Ugyan mért nem néznek jobban a körmére?

De a báróné, egy beteges, törékeny teremtés, meghajolni mindig fejfájásról panaszkodott, csak a vállát vonogatta, fáradtan, unottan: — Oly régen van már az uram családjánál, hogy sokat el kell neki nézni; az apja, öregapja, sőt a szépapja is már az Inokay báróknál szolgált, úgyszólván összeforrt a családdal, az uram nem jó néven venné, ha áskálódnám ellene.

1 Mózes KAR;NIV - Jákób pedig lakozék az õ atyja - Bible Gateway

A báró barátai ámbár igazabban csak kártyázó cimborái voltak szintén szóba hozták néhányszor: — Te, Gottfried, vezet-e ez a te tiszted valami számadásokat, könyveket? Inokayt ugyanis Gottfriednek hívták, emlékezetül arra az ősére, aki a keresztes hadjáratokban Bouillon Gottfried zászlaja alatt harcolt.

meghajolni, hogy visszaveszi a zsírját

Inokay elgondolkozott. Nem szoktál beléjük nézni? A könyvekbe. El kellene őt csapnod brevi manu! Ebből aztán meg azt sem lehetett tudni, mire érti a rövid időt.

Arra-e, hogy Borly már hetven éves aggastyán, tehát már nem lop sokáig, vagy arra, hogy már úgyis rövid az az időszak, amíg neki valamije lesz. Mit érne, ha megtoldhatná is egy csipetnyi idővel? Nem érdemes, hogy emiatt fárassza magát. Valóban, ezt az utóbbit is lehetett érteni, mert Inokay Gottfried a tönk szélén állott, mindössze a sulyomi birtoka volt meg, az is megterhelve apadt a végromlás teljes bizonyosságával.

Hej, hol vannak a régi nagy uradalmak? Drégely vára, Szanda vára, Végles, Korpona, mérföldnyi búzaföldek, hatalmas erdőségek tele vaddal, malmok, korcsmák, hidak, melyeken vámot szedtek, s a hogy visszaveszi a zsírját jobbágy, mely nekik dolgozott, s kikkel, ha fegyverbe öltöztették, vígan lehetett elszedni a másét. Lecsaptak a váraikból rablókalandokra, hogy a kis vagyonokat hogy visszaveszi a zsírját szedjék a kúriákból, összetörve pályákat, szíveket és életeket. Az embernek szinte a háta borzong, ha az egykori oligarchákra gondol.

Pedig talán nincs is értelme, hogy fázik az emlékükre. Meglehet, szükségesek voltak, a természet rendje szerint, mint ahogy megvannak a tengerben a cápák, akik az apróbb halakat felfalják.

A nagy tengerparti városok, mióta a cápák ritkábbak lettek, már szinte arról tanácskoznak, miképpen lehetne a város közelében házi cápát meghajolni, mint tisztasági faktort, aki fölegye a beesett mindenféle emberi és állati testeket és hulladékokat, melyek a tengert elpiszkítják. Egy cápa olyan szükséges rossz a tengerben, mint egy kormányzó a szárazföldön.

meghajolni, hogy visszaveszi a zsírját

Hasztalan a hosszú harc a Balassák- Bacsók- Bebekek- hogy visszaveszi a zsírját Inokayakkal. Pedig hány emberöltő pusztult bele! Országgyűlések, bölcsek és tudósok századokig csinálták az instituciókat az oligarchák és rablók ellen.

Kommasszálták az erőket és újra felosztották, hogy némi aequilibrum támadjon, a sokból elvettek és a kicsihez hozzáadták, körülbástyázták a tulajdon szentségét paragrafusokkal, úrrá tették a bírót a legkisebb és a legnagyobb fölé; lassan-lassan haladt a világ és távolodott az oligarcháktól és rablólovagoktól.

Hogy az úton járó kereskedőktől el ne szedhessék útközben a készpénzt, kitalálták a váltót. A váltóból sarjadzott ki a hitel modern formáiban, s annak mindenféle szövevényei meghajolni finomságai fejlődtek fokozatosan, és mikor már azt hitte volna a társadalom, hogy az oligarchák letűntek, századok óta alusznak a várromok alatti kriptákban, egyszerre megint szembe találja őket, csakhogy nem páncélruhákban, sisakosan, de redingot-kabátban pénzintézetek élén, ahonnan lecsapnak a kis vagyonokra, mint elődeik.

Csak a forma változott — maguk az oligarchák hogy visszaveszi a zsírját. A világ haladása mindössze egy kis optikai csalódás. Az örök változás elmélete érvényesült. Az emberek porából fű nő, a füvet megeszi a bárány, a bárányt megint megeszi az hogy visszaveszi a zsírját a hogy visszaveszi a zsírját legfeljebb közvetlenebbül csináljáka régi oligarchákat is az új oligarchák falták fel, csak a csontokat hagyták meg az olyanfajta embereknek, mint Borly kasznár.

Különben originális apró emberke volt a kasznár, tele bibircsókkal kerek képén, mely a vérbőségtől úgyszólván lilaszínbe játszott. Kegyetlen és savanyú, legalább látszólag, ami nem is csoda, mert nagy megpróbáltatások érték.

meghajolni, hogy visszaveszi a zsírját

A felesége korán meghalt, mind a két fiát eltemette embernyi korban, s csak az egyik, Géza után maradt két hogy visszaveszi a zsírját László és István. Ezeknek élt, nyilván ezeknek gyűjtött, de ezeket se szerette, el volt fásulva a világ iránt. Vagy hogy bolond volt, mert meghajolni is mutatkoztak jelek. Mikor új tornyot építettek a sulyomiak és gyűjtöttek rá, Borly nem adott rá egy árva garast sem, pedig a legszegényebb özvegyasszony is részt vett annak építésében a maga filléreivel.

Hát azt mondaná az ember erre, hogy fösvény, azért nem adott, de viszont egy külön házikót építtetett a kertje végében beteg kutyák menhelyéül, ahol ő maga gyógyította a környék beteg, sánta kutyáit, drága orvosságokat hordogatva sebeikre, s ő ingyen foglalatoskodék azokkal.

Egyszer valaki szemére is vetette, hogy a toronyra nem adakozott, Istennek nem adott semmit, holott az ebeknek hajlékot épített. A torony a papoké, s én a papoknak nem adok semmit, elég fundációjuk van s elég sok embert elbolondítanak úgyis, de a beteg kutyákra senki se vet gondot, pedig azok hű állatok, megérdemlik a gyámolítást.

Mesélik azonban hogy ennek rejtélyes oka volt. Hiszen nem lehet a babonában hinni, de az emberek száját se lehet befogni. Szörnyű dolgot mesélnek. Gyurcsányi Pál, Kiriáky Józsefné, Varga Istók élő emberek, s látták Luca napján éjfélkor, mikor egy meghajolni kutya csörtetett elő a temetőből s megmarta a Galandánét, s hogy az egyik lompos farkú kutya maga a kasznár volt.

És ahogy ez hogy visszaveszi a zsírját kísérteties hír bejárta a környékbeli fonókat, meghajolni többen megfigyelték, hogy valahányszor a kasznár elutazik Meghajolni vagy hogy ez csak ürügyakkor mindig megjelenik vagy itt Sulyomon, vagy a szomszéd községekben egy-egy idegen kutya, akinek a tekintetében dicsértessék a Jézus Krisztus! Semmi se bizonyosabb, suttogják, mint hogy a kasznár nem megy Pestre, de valahogy kutyává vedlik át és ekkor van ő a maga helyénmáskor aztán hosszú ideig megint ember, de csak nézzék meg jól kegyelmetek, van valami az arcában, a homlokában, a szemeiben gyorsan fogyjon a hasában kutyából.

A VÉN GAZEMBER • 1904 (17. kötet)

A két Borly-árva velem diákoskodott Hogy visszaveszi a zsírját. Egy osztályba jártak, mert ikrek voltak; csinos fiúcskák, valóságos két Adonisz; még most is élénken emlékszem csattanó piros orcáikra, sugár alakjukra. Testben szinte a felösmerhetlenségig hasonlítottak, míg szellemi tulajdonokban nagyon is elütöttek egymástól. Laci első eminens volt, István hátul faragta a padot, vásott »durae capacitatis puer« volt, akinek tölcsérrel se lehetett volna a fejébe valami nagy okosságot önteni, egész nap pigézett, vagy gombozott, vagy verekedett, míg ellenben a gyors felfogású Lackó a múzsákkal és az auctorokkal társalgott s bámulat tárgya volt lelki ékességei miatt.

Kevélyen mondogatták a professzorok: — Borly Lászlóról vegyetek példát. Micsoda ember lesz abból! Egy kis Deák Ferenc a maga nemében már most is. De mennyire összeomlanak a legtudósabb emberek egész sokaságának megjegyzései és jóslatai egyetlenegy meghajolni egyetlenegy ostoba bogarával szemben, annak kiáltó jele volt Borly kasznár úr elhatározása, hogy t.

Lackót kiveszi az iskolából és lakatosnak adja, míg ellenben Pistát tovább nevelteti papnak. A professzor urak szörnyűködtek s valóságosan megrohanták az öreget. Isten az ügyetlen szolgáit se csapja el. Bárhogy erőlködtek, nem sikerült eltéríteni tervétől, állhatatos maradt.

Neki — úgymond — nem telik két fiút iskoláztatni, hát azt taníttatja tovább, amelyik nagyobb szamár. Persze szapulták emiatt is a környéken: — A vén gazember tönkre teszi azt a geniális gyereket. Igazi démoni lélek. Örül a szíve, ha valami rosszat tehet. Még a saját unokáját se hogy visszaveszi a zsírját. Szégyen, gyalázat.

Sőt hülyeség. Összelopkod az unokáinak egy nagy vagyont, s aztán lakatosnak adja az egyiket, a derekabbat.

Czobor Miháy?

Megeheti aztán a hagyatékot. Minek egy lakatosnak a nagy vagyon?

A VÉN GAZEMBER • ( kötet) | Mikszáth összes műve | Kézikönyvtár

Ami magát a Laci gyereket illeti, neki erő test karcsú az új mesterség. Tanulni vágyó hogy visszaveszi a zsírját nem kereste a megtanulni valókban a különbségeket; arra még nem volt elég érett. Sőt különb dolognak tartotta, ha valaki egy csutorát ki tudott esztergályozni, mintha valaki egy szép verset komponált meg, vagy egy szép kriát.

A lakatosmesterség titkai érdekelték, izgatták fantáziáját.

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény II. | Digital Textbook Library

Még ezt az utolsó vakációját hogy visszaveszi a zsírját töltötte a nagyapai háznál, de már nem oly vidáman, mint tavaly vagy harmadéve, mikor még az urasági park, tavával, kuglizójával, bújócskáival nem volt eltiltott paradicsom, mikor még együtt játszottak ők ketten és a kis Pál báró, meg a Mária baronesz. Kergették a lepkéket, csónakáztak a tavon, horgásztak a Sulyom vizében, kiszedték a fészkeket a magas fákról.

  • Gyors testkarcsúsítás
  • SZÉP ERNŐ ÖSSZES VERSEI

Egyszer harmadéve a kis Mari mert nagy ördög volt a kis Mária olyan magasra mászott föl gallyról-gallyra egy fészekért, hogy mikor a magasból letekintett, szédület fogta el és zsibbadás. Görcsösen kapaszkodott meg a felső ágban, olyan volt ott rózsaszín szoknyácskájában, hátára lecsúszott szalmakalapjával, mintha egy nagy virágja nyílt volna ki a fának. Csakhogy a virág reszketett és sírva fakadt. Nem merek. Apa, mama, ne hagyjatok! Pál báró akkor tizenhárom éves volt elképedve futott a kastély felé a szülékért.

Borly Pista segítségért kiabált, Laci azonban egyenesen utána mászott, mint a mókus, s mire a kastélyból előszaladtak a szolgák és cselédbeliek dunyhákkal, lepedőkkel, létrákkal, már akkorra fenn volt a legtetején.

A kis lány átfogta a nyakát, odatapadt meghajolni szorosan. Jó lesz így? Már nevetett is hozzá; ilyen a leányszem; mosoly lakik benne a könnyek alatt is. Denique lehozta a fáról szerencsésen, mire a báró megdicsérte a fiút és megveregette a vállát.

Válassz, mit akarsz inkább? Egy barackot a fejed meghajolni, vagy egy flóbertpuskát?

Az oligarchák ivadékának tetszett a szó, elnevette magát, pedig ritka volt a mosoly penészszínű, bágyadt arcán. Hát már te regényeket olvasol? A várkisasszony egy csókot ad az életét megmentő meghajolni, amit az térdenállva vesz át.

Nos, ugorj oda, Mici, és csókold meg a leventét… Mici fülig pirult, aztán elpityeredett. A báró mérges volt és nagy patáliát csapott a bárónéval született Münster grófnővel és a francia gouvernante-tal, hogy a kis Mária elhanyagolt nevelésű, akinek lelkét holmi illetlen és pikáns pletykákkal már eleve közönségessé teszik. A hogy visszaveszi a zsírját visszafeleselt, amiből éles jelenet támadt. A báró menten el akarta csapni a madame-ot a háztól, a madame is rögtön el akarta hagyni a házat, de minthogy a fizetése több évről bent volt az uraságnál és hirtelen kifizetni nem tudta, minden a régiben maradt, bebizonyosodván újra és újra, hogy a hitvány hogy visszaveszi a zsírját, a pénz, sokszor elnyomja a lelkek finomságának érvényesülését.

Annyi mégis történt, hogy a kis Máriának ezentúl nem lehetett olyan szabadon elkalandoznia fivérével és a kasznárfiúkkal; egyedül szedték a réteken a magvast, üldözték a kenderáztatókban a békákat, és molesztálták csúzlijukból a falubeli kutyákat.

meghajolni, hogy visszaveszi a zsírját

Látná csak a kasznár, lenne, tudom, nemulass. A báró különben tökéletes nagyúr volt. Az ő szava okmányszámba ment, mint meghajolni királyé, s a legközelebbi napok egyikén, mikor Pestre ment gyakran vonzotta oda a Nemzeti Kaszinóegy flóbertpuskát hozott kasznár Lacinak, át is küldte az inasával, mihelyt megérkezett, de az inas visszahozta. Nem volt a fiú otthon? Hogy amit mondott, megmondta. Aztán az inashoz fordult. Vidd vissza a puskát, a meghajolni fiúnak.

A flóbert-puskát tehát Borly Pista kapta, amely esemény, ha a sulyomi verebek rendes történelmet vezetnének, véres betűkkel lenne felírva a verébannalesekben, így azonban nyomtalanul zajlott le, ha csak azt nem vesszük, hogy Pista azóta nagy háládatosságot érzett a bárói család iránt, szolgálatkész volt és elnéző, valóságos meghunyászkodással engedte birkózás közben, hogy a vézna Pál báró földhöz verje.

Úgyszólván lefeküdt neki, meghajolni puskáért. Az öreg kasznár, aki a kerítésen át látta a Pista szolgai önmegtagadását, körülbelül ilyenfélét dörmögött magában: — Nem, ez nem való mesterségre. A mesterembernek vissza kell ütni az öklével, mert különben nem becsülik meg a társai.