A fogyás juhainak okai

Jól tudom azt, hogy a tisztelt közönség épen olyan szivesen olvassa a kritikát, mint a regényt: czélszerűség tekintetéből mindjárt egyesítettem mind a kettőt; ez által kitüntetve tanulmányaimnak mélyen lerakott alapját; feltárva a kútforrásokat, s lélektani és korfestési magyarázatokkal értelmezve azokat a rendkívüli és lehetetlennek látszó eseményeket, a mik ez elbeszélést hosszúra nyujtani törekesznek a nélkül, hogy a szükségesnél több archæologiát, geognosiát, botanikát, táj- és jelmez-leirásokat vennének igénybe.

Ez által megkönnyítem a kritikának a dolgát és elveszem a kenyerét, a mi kettős jó cselekedet. Tehát: «Disputa.

Mi a brucellózis?

Micsoda inkorrekt czím «Márványfej»? Fej alatt az organikus test részét értjük.

Ha márványból van, akkor már szobor. Tehát helyesen: «Három márvány mellszobor».

Diéta bél influenza felnőtteknél

Engedelmet kérek, ezek épen csak «fejek». Semmi sincs hozzá más. Hogy miért hiányzik náluk a test többi része? Miféle tüzes szentek? Pongrácz, Szervácz, Bonifácz. De tüzes szentek? Kik azok?

Ezek a három bibliai férfiak: Zsidrák, Mizsák és Abednégó, a kik Nabukodonozor arany bálványa előtt nem akartak térdre borulni, s a kiket ezen akaratosságért a «káposztaevést» feltaláló nagy király dicső ősünk a hétszeresen befűtött kemenczébe vettetett. A nagy antiszemita! És a kiknek ebben a nagy a fogyás juhainak okai még a hajuk szála sem perzselődött meg. A király kihozatta őket a kemenczéből s mind a hármat babyloniai nemességre emelte.

Ezt elhiszem.

Mert muszáj. Hanem ez még nem elég arra, hogy keresztyén szentek legyenek belőlük. Előrebocsátom, hogy az esemény zsírvesztés koktél Dalmatia, s a történet ideje úgy a keresztes háborúk első századára esik. Akkor még nem voltak tisztázva a fogalmak, hogy kik a keresztyén, kik a zsidó szentek? Egyébiránt Dávid királyt is szentnek szoktuk nevezni, pedig senki sem kanonizálta, sőt Simeon valósággal szentnek is van nyilvánítva; pedig kútforrásaim szerint csakugyan zsidó volt és maradt, holta napjáig.

De hát miért neveztek el egy kolostort épen Zsidrák, Mizsák és Abednégórul?

Azért, mert ezen tiszteletreméltó áhitatos menedéknek a boltozatai rejték kőkoporsóikban ezen a fogyás juhainak okai férfiak csontmaradványait, a mikhez messze földről sőt tengerről is elvándoroltak a hivő népek. De hát hogyan kerültek Ninivéből Dalmátiába ezeknek a zsidó hitregebeli hősöknek a a fogyás juhainak okai kétezer esztendei földben pihenés után?

Előre kijelentjük, hogy holmi csodatételeket nem fogadunk el: vagy tessék azt irni az elbeszélés alá, hogy «legenda»: akkor más megitélés alá esik; de ha regény, akkor realis, circumstantiális, minutiosus magyarázatot követelünk. Tehát ilyenformán a lorettói és tersatói kápolna szállítás módja ki van zárva. Nem is folyamodom semmiféle csodatételekhez: mindennek urát adom. Tehát: volt a hajdankorban egy hirdetett utazó: Jónás prófétának hítták. Ő találta fel a hajótörés elleni biztosítást s ő utazott a legelső gőzhajóban.

Ő volt a legelső alapító, a ki részvényleveleinek a fogyás juhainak okai pusztulását megérte, akkor még ezeket «töklevélnek» hivták. Egyszer ellátogatott Ninivébe is: előre bejelenteni, hogy jön a nagy «krach». Ennek a fogyás juhainak okai jó szolgálatának a a fogyás juhainak okai nyerte a királytól ajándékba az ez ideig mauzoleumban tartott három hires hazájafiának a csontjait. Ő azokat haza vitte Jeruzsálembe, ott elrejtette a Gecsemáné kertjében, mikor aztán a keresztes hadak elfoglalták a szent várost, Jónásnak egy dédunokája rávezette őket a becses ereklyére s nem kivánt érte semmi jutalmat.

Szerző visszaél a kritikus elnézésével!

Hisz ezek mind zöld mesék! Hiszen még nem mondtam el végig. Lakozék abban az időben Raguza falain belől, mely akkoriban igen hatalmas köztársaság vala, egy gazdag és hires patricius: névszerint Galeatoris János. Divat volt latin neveket viselni. A család ősei már, mint «gályázók» voltak ismeretesek, kik hajóikkal a Pontusig és a Veres-tengerig eljártak.

János maga kiválóan ereklyékkel kereskedett. Egy egész raktára volt ezekből a Borgo Ploccén, a melybe a széles világból mindenünnen szállították a kegyelet által megőrzött kincseket a hitetlenek országaiból, s viszont innen hordták ismét ugyanazokat széjjel az igazhivő népek tartományaiba.

Ugyanennél a firmánál vásárolta II. Endre királyunk is azon nagybecsű ereklyéket, a melyeket nevezetes palesztinai hadjáratából hazahozott. Galeatoris A fogyás juhainak okai a hogy majd közelebbről meg fogjuk ismertetni nagyszerű üzletét kapható volt mindenféle ereklye, a melyre csak a kegyelet figyelme kiterjedt, duplikátumokban is; sőt a keresettebb czikkek többszörös készletben.

SZERZŐI ELŐSZÓ.

Maga a keresztyén vallás még akkor a dalmata partokon a kiforrás és erjedés stádiumában volt, mindenki annyit tett hozzá, s azt választotta ki belőle, a mi neki tetszett: lehetett hinni, lehetett tagadni, s a kettőért verekedni; minden város, minden falu, minden kolostor más védszentet választott magának, s annak az ereklyéit a szomszédjától féltette és védte, mert azoktól várta a boldogságát.

Megtörtént pedig, hogy két-három helység is ugyanazokat a szent maradványokat nevezte magáénak, ez nagy viszálkodást szült. Azért az elővigyázóbbak olyanokat választának, a kik nem forognak annyira közbeszédben; így jutott a Brantavölgyi kolostornak a «három tüzes szent», mind a Galeatoris firma közvetítése által. Kezd a szeg kitörni a zsákból.

Tessék hát leirni a kolostort. Majd a végére tartjuk fenn az észrevételeinket. Az Adriai-tenger sziklazátonyai őrzik a völgy torkolatát, hajósoktól rettegett tengerfenék van ott, a mely nem alkalmas se halászatra, se osztrigatermelésre; csak egy életmód van itt, mely eltartja az emberét: az aranymosás. A sziklanyelvek és scogliok között megtorlik a fövény, a mit a Branta hegyipatak seper alá magával, s a között nagy ügygyel-bajjal felkereshetők az apró csillámló szemerkék, a mikből a népek bálványisteneit készítik.

Odafenn a bérczek között bizonyosan gazdag erek vannak a sziklában, a mik ontják a latin költők által megénekelt dalmatiai aranyat, hanem ide le már csak a porszemek jutnak. Szegény kenyér, a mely meztelenül hagyja a mívelőjét.

Teljes szövegű keresés AZ HALÁLRÚL Két erős kötele vagyon Istennek, mellyel akaratunkat magához vonsza és engedelmességére hódoltattya: eggyik irgalmasság, kegyelem, szeretet kötele, mellyel lágyan és gyengéden édesgetvén, magához vonsza szívünket; másik igazság, fenyíték, bosszú-álló ostorozás vasláncza és belíncse, mellyel az ellene-rúgóldozókat engedelmességére téríti. Azért mongya Oseás-által: In funiculis Adam traham illos, in vinculis Charitatis; hogy mind a szám-kivetett Ádám istrángival, mind a szeretet gyenge kötelékével vonsza magához az embereket. A szeretet kötelét Isten ő-maga fonta, kötötte, hozzánk-való sok jótéteményivel és kivált-képpen szerelmes Fia váltságával. Mert miképpen Isten semmivel nyilvábban nem ismértette hozzánk szerelmét, mint Szent Fia szenvedésével: azonképpen semmivel inkáb nem gerjed szívünk az isteni szolgálatra és szerelemre, mint a mí kegyes Üdvözítőnk kínnyainak emlékezetivel.

E félvad emberek ott laknak a meredek sziklapart oduiban, számuk egyre apad, testük egyre a fogyás juhainak okai, nyelvüket rajtuk kívül senki sem érti; az aranyat tőlük vándor kalmárok veszik meg, a kik aszalt gyümölcscsel fizetnek, meg zsinegre felfűzött kőkeménységű pereczfélével.

A Branta, a hol a tengerbe szakad, négy öles zuhatagot képez s zúgása egész messzeségben viszhangoztatja az erdős völgyet, melynek két oldala gyors menedékességgel emelkedik magasba. Az északi oldalt tölgyerdő fedi, abból a fajból, mely semmi szakában a fogyás juhainak okai évnek nem hullatja el a levelét. Valódi óriásai a növényvilágnak, a miknek koronája négy-öt ölnyi magasban kezdődik, s a dereka olyan egyenes, mint egy oszlop, négy ember ölelése át nem éri kerületét; mikor átnéz alattuk a szem, mintha egy templom belsejébe tekintene, a mit ős istenek emeltek.

A déli hegyoldalát a fogyás juhainak okai völgynek ellenben olajfák, a fogyás juhainak okai gesztenyék és cziprusok fedik. Legalant az olajfák ezüstszürke lombjaikkal, kék gyümölcseikkel, feljebb a nevetőzöld gesztenyék, csoportos gyümölcsbarkáikkal, a mikkel keveredik a magasra felnyuló cziprusok sötétzöld obeliszk sudara, mely aztán mind feljebb a többi fajrokonaival, a thujákkal, piniákkal egészen elfoglalja a hegymagaslat ormát.

Ezek a fák is vetekednek az átelleni oldal tölgyóriásaival s a völgy mélyén egymásba borulnak a lombkoronáik. Csak egy keskeny ösvény vezet a Branta partján fölfelé a völgy mentén, áttérve hol az egyik, hol a másik partra, ott, a hol a hegyi folyam gázlói vannak; néhol az ösvény a meredek sziklapárkányra kapaszkodik fel, a honnan veszedelmes a félre lépés, a a fogyás juhainak okai ezt a sziklafalba vágott fülkék fogadalmi fogyás clovis nm bizonyítják; alant a mélységben egy kőhalom, melyre minden vándor dob egy követ.

Valami szerencsétlenül jártnak a sírja talán? Egy kanyarulatánál a völgynek egyszerre kétfelé nyílik tátongva a hegyvágány, szétrepedt sziklafolyosót mutatva, a melynek csompói és vápái kétfelől egymásba illenek; itt a Brantapatak negyvenöles zuhatagot képez, széttört vízporából örök fehér felhőt képezve a mélyben, melyre ha rásüt a delelő nap: szivárvány koszoru ívlik át egyik partról a másikra. Az ösvény e zuhatag alatt vezeti át a bucsújárót; másnak mi dolga itt?

E párkányra felérve aztán térdre borul a vándor: pihenés végett is, de még a fogyás juhainak okai az áhitattól. Ott látja maga előtt a «három tüzes szentek kolostorát».

1. Fogyni a gallér csont körül Hogyan diétázz?
2. Fogyni a karokon
3. Alfa oroszlán zsírégető

A háttért egy meredek gránithegyszakadék fogja körül oly a fogyás juhainak okai, mint egy colossæum, melynek szürkéskék alapjából rikítón válik ki a kolostor ochra-sárga kövekből épült sima fala; ennek a völgy menetele irányában se ablaka, se ajtaja nem látszik: azok mind a sivár, kopár gránit semmiség felé nyilnak.

A kolostor lankás, meneteles dombon fekszik, mely lassú emelkedéssel haladja meg a Branta zuhatagait s végre hozzá tapad a csaknem föléje hajló gránitfal egyik oldalához.

Sokat kell mozogni. A cukor legfelső határa 6 mmol.